Emulált szimuláció #002
Üdvözlet ismét egy újabb Emulált szimuláció bejegyzésben! Amelyet újfent meg kellett írnom az elejéről, mert a Google Blogger egyre trágyább minőségű [miként a keresőjük is egyre több irreleváns találatot ad mostanság], ugyanis simán, kérdés nélkül felülírta a "posztot", amikor próbaképp átneveztem. Látszik, hogy akik ezt a szolgáltatást nyújtják, egyáltalán nem használják. Mert nem elég, hogy néha önálló életre kell, s nekem kell a HTML kódban vadóckodnom, hogy úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy én akarom, de még akkor ez a kérdés nélküli felülírás is egy ocsmány szemét dolog. De tény, mit panaszkodok, amikor ingyen [értsd: a metaadataimért cserébe] használhatom...
Akkor most következzék az a helikopterszimulátor, amelyet eredetileg összekevertem a Thunderchopperrel. Már pusztán a pilótafülke hasonlósága miatt is. Azonban ebben a játékban a hangsúly sokkal inkább a repülésen, a műszerek, gombok nyomkodásának élményén van, mint a harcon. Következzék hát a Super Huey!
A játék először Commodore 64-re jelent meg [ezt a változatot fogom most bemutatni] 1985-ben. Paul Norman írta és a COSMI nevezetű cég adta ki. Először C64-re, majd néhány évre rá az Atari 8-bites [800, XE/XL, 7800] gépeire, végül Amigára, Atari ST-re, Apple II-re végül pedig DOS-ra, illetve a későbbi kiadások már általában más cégek gondozásában jelentek meg. A C64-esből is több változat jelent meg, mert legelőször két kazettán adták ki, majd lemezen, illetve van belőle egy kazettás verzió is. Mi most a lemezes változat dobozában kukkantunk majd bele. Baloldalon látható a doboz fedele. De fordítsuk meg!
A jobb oldalon a doboz háta látható. Elég spártai, amint látszik, leginkább a tényekre szorítkozik, de azért egy kis marketing még fért mellé:
HELIKOPTER SZIMULÁTOR
Super Huey egy új kísérleti, nagy teljesítményű helikopter, amely a legújabb elektronikus vezérlőrendszerrel meg stabilizációval bír, és TE meg fogod tanulni vezetni! Űrtechnológiai vezérlés, műszerek és mindezek mellé egy fedélzeti számítógép lesz segítségedre, hogy elsajátítsd a forgószárnyas repülés összetett tudását. Tedd próbára képességeidet magányos repülésben, felfedezésben, mentésben és harcban! Gondosan tanulmányozd a kézikönyvet... mert próbára lesz téve tudásod!
Ezt követően kitér a borító arra, hogy mi található a dobozban [amúgy hibásan], illetve, hogy mire lesz szükségünk ehhez a játékhoz.
Tehát mint kiderült, a játék egy kitalált helikopter szimulációja, amely az UH-1X kódnevet viseli. Ennek alapjául minden bizonnyal a Bell Helicopter vállalat UH-1 Iroquois, azaz irokéz, – vagy ahogy az amerikaiak mondják: irokoj – más néven a Huey szolgált. Ezt a helikoptert a múltszázad ötvenes éveiben fejlesztették ki, amelyből az amerikai hadsereg is rendelt több mint tízezer darabot.
Így ezekből a gépekből került a Vietnami Háborúba is, igaz, akkor még HU-1 megnevezéssel, és emiatt nevezték el a katonák Huey-nak. Amely amúgy a germán Hugh becézett alakja, a latinosított formája pedig a Hugo. Ám visszatérve a helikopterre: mi nem ezzel az "elavult" formájával fogunk repülni, hanem egy modernebb, kitalált változatával, amelynek legközelebbi ábrázolása a baloldalon, a kazettaborítón látható. Habár ez sem pontos, mert a kézikönyvben azt írja, hogy a gép egyszemélyes fülkével bír, amely MÖGÖTT egy utasnak van hely, míg a képen láthatóan két ülés van odabent.
Akkor bontsuk is fel a dobozt, hogy lássuk mi van benne! A szokásos fekete lemezen kívül még található benne egy kézikönyv meg egy gyors referencia kártya azaz itt Repülési Útmutatónak nevezhető. Egyébként, ha valakit nem érdekel a saját fordításom, itt letöltheti e két dokumentumot. Akit pedig érdekel az én magyar változatom, az olvasson tovább!
Lapozzunk is bele a kézikönyvbe! A szokásos első oldalakon túl [cím, tartalomjegyzék, stb.] rögtön kapunk is egy rövid áttekintést (Overview), hogy mivel is van dolgunk. Ennek egy része megegyezik a doboz hátán lévő szöveggel, miszerint az egyik legfejlettebb helikoptert vezethetjük majd, amelyben nem csak az elektronika modern, hanem az egész gép szerkezete is szénszálas anyagból készült, amelynek alapjául a valódi UH-1-es szolgált. Azonban ezt a géptestet már optimális aerodinamikai jellegzetességekre és könnyű súlyra tervezték.
Sőt a belseje is a forradalmi, ugyanakkor ellentmondásos innovációt képviseli, mert a hagyományos helikopterek vezérlőműit, a kollektív, a ciklikus karokat illetve a pedálokat egyetlen joystickben ötvözi. És bár ez az elrendezés új problémákat is felvet mind a tapasztalatlan, mind a tapasztalt pilóták számára, ám ugyanakkor néhány előnnyel is jár, amely az UH-1X számára elengedhetetlenek. Ezáltal ugyanis egyetlen pilóta is vezérelheti a járművet miközben a fedélzeti számítógéppel, a rádióval, no meg a fegyverrendszerrel is foglalkozik. Visszatérve még a gép testére megemlíti, hogy a fegyverekre szintén sérülékeny, azonban az alapanyagának van egy rugalmassági komponense, amely által jobban ellenáll vagy éppen visszaveri a találatokat, mint a fémből készült testek.
Noha nem katonai célokra készítették, azonban sebessége és nagy hatótávja kiváló felderítő vagy mentő feladatokra, a fegyverzete pedig ehhez a célokhoz éppen megfelelő. Fegyverrendszere ugyanis külön-külön vagy éppen egyszerre, összesen négy rakétát tud élesíteni, amelyek egy másodperces időközökkel kilőhetőek. Ezenkívül a géptörzs két oldalára egy-egy gépágyú van szerelve, amelyekkel egyszerre tüzelhetünk. Összesen tizenhat rakétát vihet magával az UH-1X, a gépágyúknak pedig darabonként kétezer lőszer áll rendelkezésére.
Végül az áttekintés azzal zárul, hogy az UH-1X egy új lépést jelent a helikopteres repülésben. Ezért ha teheted, keresd fel a legközelebbi helikopter kereskedőt [mintha valami kocsi lenne...], hogy elvidd egy próbarepülésre. De addig is készülj fel a Super Huey Helikopter Szimulátorral a Cosmitól.
Ez után a kézikönyv kitér a gépigényre, illetve, hogy miként kell a játékot betölteni lemezről, meg hogy kizárólag a kettes joystick portból használható.
Majd ezt követően egy rövid összefoglalót közöl a forgószárnyas repülőgépek általános és ismert repülési elvéről. Mi is nézzük ezt át! Aki olvasta az első Emulált szimuláció bejegyzést annak ez nem fog sok újdonságot tartalmazni, aki nem, nekik – a jobb megértés végett – ajánlom a Wikipédia helikopter szócikkét. Illetve az érthető ábrákat használó egykori sci-fi klub a Teszerakt (Hiperkocka) saját cikkét a helikopter repülési elvéről. Mert attól félek az én fordításom nem lesz elég pontos, de azért teszek egy próbát. Még annyit hozzátennék, hogy én a motor (Engine) szót hajtóműnek fordítottam, hogy megkönnyítsem az olvasást, elkerülvén a motor és rotor szavak összekeverését:
Szóval a repülés fizikája ugyanaz mind a merev szárnyú mind a forgó szárnyú járművek esetében, azonban a helikoptereknél előkerülnek bizonyos komplex problémák is. Ugyanis a repülőgépek eredendően stabilak, míg a helikopterek eredendően instabilak. Ebből következik, hogy egy repülő kevesebb állandó irányítást igényel, mint egy kopter. Mind a repülőgép szárnya, mind pedig a helikopter rotorlapátjai úgynevezett "repülő-felületek", amelyek Bernoulli törvényét használva hatnak a levegőre. Röviden ez annyit ír le, hogy a szárny görbülete, ahogy a levegőben mozog, nagy légnyomású teret idéz elő a szárny alatt, míg alacsony nyomású területet fölötte, ezáltal felhajtóerőt hozva létre. A helikopter lapát úgy produkál előre [itt szerintem felfelé irányulóról van szó, de a szövegben előre (forward) szerepel] irányuló tolóerőt, hogy egy álló tengelyen pörög ezáltal hozva létre a felhajtóerőt, de csakis a tengellyel párhuzamos, vagyis függőleges irányút. A felhajtóerő mértéke pedig a repülő-felület "támadásai szögétől" függ. A támadási szög pedig arányos a rotorlapátok bedöntési szögével, amelyet a pilóta vezérel. Nagyobb döntési szög több felhajtóerőt eredményez. Ám ugyanakkor ahogy e döntési szög növekszik úgy nő az ellenállás is, mert a lapátok nagyobb felülete kerül a légáramba. Következésképpen több energiát igényel a rotor fordulatszámának megtartása.
Egy helikopter üzemeltetése során a bedöntési szög és a fordulatszám közötti kapcsolat pedig a legnagyobb megfontolást igényli. Egy másik fontos faktor a forgó szárnyas rendszerek esetében a géptörzs forgórotor nyomaték reakciója. A pörgő rotor ugyanis azonos nagyságú, de ellentétes irányú erőt fejt ki a gép testére. Ez azzal járna hogy a törzs a lapátokkal ellentétes irányba forogna, ha nem ellensúlyozná ezt egy másik erő, amelyet a hátsó, vagy más néven az ellennyomaték rotor lapátok hoznak létre. A hátsó rotor ellentétes irányú tolóerőt biztosít a nyomaték reakcióra, így stabilizálva a jármű orrirányát. Továbbá a farokrotor tolóerejét a pilóta vezérelheti. Erre azért van lehetőség mert a nyomatékhatás túlkompenzálása esetén a géptörzset a forgólapátokkal egy irányba mozdítja, míg a nyomatékhatásnál kevesebb tolóerő pedig hagyja a géptörzset a forgólapátokkal ellentétes irányba mozdulni.
Ezt követően a kézikönyv kitér arra, hogy a hagyományos helikoptereknek négy fő vezérlőműve van [erről már írtam az előző Emulált szimulációban rövidebben]:
A kollektív kar vezérli a rotorlapátok szögének egyidejű vezérlését. Ha a kollektívet felhúzzuk, akkor felhajtóerőt hoz létre, míg ha lenyomjuk akkor csökkenti azt. Ám ahogy már fentebb említettük, ahogy a lapátok döntései szöge növekszik, úgy nő az ellenállás is, ezáltal pedig még több hajtómű energiára van szükség, hogy a fordulatszám fenntartható legyen. Sok helikopterben ez a szinkronizáció automatikus, mert a kollektív és a gázkar össze van kötve.
Ez volt hát a Super Huey leírása. Ahogy a legelején említettem ez a játék sokkal inkább a helikoptervezetés élményéről szól, mint hadi alkalmazásáról. És valóban remek érzés, amikor parancsunkra a műszerfal életre kell.
A C64-es változaton kívül még megnéztem az Atari XE/XL változatot is, amely olyan benyomással bírt, mintha valami béta lenne. Ráadásul két másodperc alatt sikerült összetörnöm a gépet. Kipróbáltam Atari 7800-on is, amely egy nyolcbites játékkonzol volt, ahol a Super Huey elvesztette szimulátor jellegét, s valamiféle árkád lövöldözéssé degradálódott. Ezen kívül kipróbáltam az Amiga és az Atari ST változatot is, amelyeken nem csodálkozom, hogy nem lettek nagy kedvencei senkinek, lévén a helikoptert nem joystickkel, hanem EGÉRREL vezéreljük! Ekkora állatságot már régen láttam. Természetesen olyan remekül van leprogramozva, hogy közel élvezhetetlen az egész. Sajnos az ST emulátorban be sem tudtam állítani rendesen az egeret. A DOS-os verzióval is tettem egy példát, de a számítógépbe írogatás élménye elmarad. A grafikája is igen egyszerű, de a játék még viszonylag élvezhető.
A maximális élményhez a C64-es változatot, míg az egyszerűbb élményhez a DOS-os verziót ajánlom. Jó szórakozást hozzá!
Így ezekből a gépekből került a Vietnami Háborúba is, igaz, akkor még HU-1 megnevezéssel, és emiatt nevezték el a katonák Huey-nak. Amely amúgy a germán Hugh becézett alakja, a latinosított formája pedig a Hugo. Ám visszatérve a helikopterre: mi nem ezzel az "elavult" formájával fogunk repülni, hanem egy modernebb, kitalált változatával, amelynek legközelebbi ábrázolása a baloldalon, a kazettaborítón látható. Habár ez sem pontos, mert a kézikönyvben azt írja, hogy a gép egyszemélyes fülkével bír, amely MÖGÖTT egy utasnak van hely, míg a képen láthatóan két ülés van odabent.
Akkor bontsuk is fel a dobozt, hogy lássuk mi van benne! A szokásos fekete lemezen kívül még található benne egy kézikönyv meg egy gyors referencia kártya azaz itt Repülési Útmutatónak nevezhető. Egyébként, ha valakit nem érdekel a saját fordításom, itt letöltheti e két dokumentumot. Akit pedig érdekel az én magyar változatom, az olvasson tovább!
Lapozzunk is bele a kézikönyvbe! A szokásos első oldalakon túl [cím, tartalomjegyzék, stb.] rögtön kapunk is egy rövid áttekintést (Overview), hogy mivel is van dolgunk. Ennek egy része megegyezik a doboz hátán lévő szöveggel, miszerint az egyik legfejlettebb helikoptert vezethetjük majd, amelyben nem csak az elektronika modern, hanem az egész gép szerkezete is szénszálas anyagból készült, amelynek alapjául a valódi UH-1-es szolgált. Azonban ezt a géptestet már optimális aerodinamikai jellegzetességekre és könnyű súlyra tervezték.
Sőt a belseje is a forradalmi, ugyanakkor ellentmondásos innovációt képviseli, mert a hagyományos helikopterek vezérlőműit, a kollektív, a ciklikus karokat illetve a pedálokat egyetlen joystickben ötvözi. És bár ez az elrendezés új problémákat is felvet mind a tapasztalatlan, mind a tapasztalt pilóták számára, ám ugyanakkor néhány előnnyel is jár, amely az UH-1X számára elengedhetetlenek. Ezáltal ugyanis egyetlen pilóta is vezérelheti a járművet miközben a fedélzeti számítógéppel, a rádióval, no meg a fegyverrendszerrel is foglalkozik. Visszatérve még a gép testére megemlíti, hogy a fegyverekre szintén sérülékeny, azonban az alapanyagának van egy rugalmassági komponense, amely által jobban ellenáll vagy éppen visszaveri a találatokat, mint a fémből készült testek.
Noha nem katonai célokra készítették, azonban sebessége és nagy hatótávja kiváló felderítő vagy mentő feladatokra, a fegyverzete pedig ehhez a célokhoz éppen megfelelő. Fegyverrendszere ugyanis külön-külön vagy éppen egyszerre, összesen négy rakétát tud élesíteni, amelyek egy másodperces időközökkel kilőhetőek. Ezenkívül a géptörzs két oldalára egy-egy gépágyú van szerelve, amelyekkel egyszerre tüzelhetünk. Összesen tizenhat rakétát vihet magával az UH-1X, a gépágyúknak pedig darabonként kétezer lőszer áll rendelkezésére.
Végül az áttekintés azzal zárul, hogy az UH-1X egy új lépést jelent a helikopteres repülésben. Ezért ha teheted, keresd fel a legközelebbi helikopter kereskedőt [mintha valami kocsi lenne...], hogy elvidd egy próbarepülésre. De addig is készülj fel a Super Huey Helikopter Szimulátorral a Cosmitól.
[Intró C64-en.] |
Majd ezt követően egy rövid összefoglalót közöl a forgószárnyas repülőgépek általános és ismert repülési elvéről. Mi is nézzük ezt át! Aki olvasta az első Emulált szimuláció bejegyzést annak ez nem fog sok újdonságot tartalmazni, aki nem, nekik – a jobb megértés végett – ajánlom a Wikipédia helikopter szócikkét. Illetve az érthető ábrákat használó egykori sci-fi klub a Teszerakt (Hiperkocka) saját cikkét a helikopter repülési elvéről. Mert attól félek az én fordításom nem lesz elég pontos, de azért teszek egy próbát. Még annyit hozzátennék, hogy én a motor (Engine) szót hajtóműnek fordítottam, hogy megkönnyítsem az olvasást, elkerülvén a motor és rotor szavak összekeverését:
[Intró Atari XE/XL-en.] |
[Pilótafülke C64-en.] |
Ezt követően a kézikönyv kitér arra, hogy a hagyományos helikoptereknek négy fő vezérlőműve van [erről már írtam az előző Emulált szimulációban rövidebben]:
- Ciklikus [kar]
- Kollektív bólintó vagy csak simán kollektív [kar]
- Gázkar
- Ellennyomaték vagy oldalkormány (rudder) pedálok
[Pilótafülke Amigán.] |
A gázkar közvetlenül vezérli a hajtómű energiáját és a fordulatszámát. Általában a kollektív karon található, hogy segítse a fordulatszám és a döntési szög koordinációját [Tudtommal ez a kollektív tetején lévő tekerő szokott lenni, már amelyiken van].
Az ellennyomaték pedálokkal a farokrotor lapátjainak döntési szöge szabályozható, nyomaték kompenzálásra és oldalkormányzó vezérlésre. Általában ezek egyszerű pedálok.
Végül pedig a ciklikus kar a fő vezérlőmű, amely rotorrendszer viselkedését vezérli. Amennyiben a ciklikus kart középen, semleges (Neutral) helyzetben hagyjuk, akkor a rotor síkja vízszintes, ezáltal a tolóerő függőleges, azaz rotornyéllel párhuzamos, de a géptörzsre merőleges irányú. Ám ha a ciklikust eltoljuk valamilyen irányba, mondjuk előre, akkor a rotor síkja is abba az irányba fog billenni. Így osztva el a tolóerőt a függőleges és a billentés irányában. Ezenkívül a ciklikus a támadási szöget is megváltoztatja, amelyet a kollektívvel már korábban beállítottunk.
Ez lett volna hát a helikopter repülési elvének rövid összefoglalója.
Ez után a kézikönyv kitér az UH-1X vezérlésére. Amely vezérlés két fő részre osztható: a vezérlőkarra [joystick hivatalos megfogalmazása] meg a számítógép billentyűzetére.
A billentyűzet vezérlést kifejezetten a C64-es/C128-as teljes kiosztására, beleértve a funkciógombokat is, tervezték. Ezért a funkciógombok az UH-1X főkapcsolói, lássuk hát őket:
Ez lett volna hát a helikopter repülési elvének rövid összefoglalója.
Ez után a kézikönyv kitér az UH-1X vezérlésére. Amely vezérlés két fő részre osztható: a vezérlőkarra [joystick hivatalos megfogalmazása] meg a számítógép billentyűzetére.
A billentyűzet vezérlést kifejezetten a C64-es/C128-as teljes kiosztására, beleértve a funkciógombokat is, tervezték. Ezért a funkciógombok az UH-1X főkapcsolói, lássuk hát őket:
- F1: Fedélzeti számítógép ki/bekapcsolója
- F3: Hajtómű indító
- F5: Rotorkuplung (tengelykapcsoló) bekapcsolása
- F7: Hajtómű és áramtalanító kapcsoló. Ettől még a rotor nem fog leállni, tehát motorhiba, vagy véletlen megnyomás esetén nem kell pánikba esni, még leszállhatunk.
A billentyűzeten a betűk s számok nem bírnak egyedi rendeltetéssel, mint a többi helikopterszimulátorban, hanem kizárólag gépelésre használhatóak. Ugyanis a fedélzeti számítógépbe kell velük beírni a hárombetűs parancsokat.
A joystick vezérlés most nem részletezném szóban, mert jobbra látható egy diagram hozzá, már pedig egy kép többet ér ezer szónál, ahogy a mondás tartja. Annyi magyarázat még tartozik az egészhez, hogy a belső kör funkciói a tűzgomb nyomva tartása mellett értendőek. Mint látható, ha a tűzgombot nyomva tartjuk, akkor a függőleges irányban kollektívként használható, vízszintes irányban pedig a hajtómű teljesítményét növelhetjük/csökkenthetjük. Magyarul adunk több gázt, vagy elveszünk belőle.
Ezt követően pedig a kézikönyv ismerteti a műszerfal egyes elemeit. Jöjjön hát a következő általam lefordított diagram, illetve mellé a magyarázatok is:
- FRE: Közeli bázis vagy más dolog VOR frekvenciája, amelyet a navigációs komputer használ, hogy az adóállomás irányát meghatározza. [Hogy mi is a VOR, a nevére kattintva érheti el az olvasó.]
- NAV: VOR-jelből kiszámolt irány. (1) A COR paranccsal ezt az irány átmásolhatjuk az Automata Pályabeállításokba [amolyan autopilóta féleség]. (2) Ezt az irány mi magunk is követhetjük kézileg.
- RAD: A radart harci módba váltáskor kapcsolhatjuk be [LAR parancs]. Ez aztán a helikoptertől lévő tárgy "rálátási" (line-of-sight) távolságát adja meg. Több észlelés esetén csak a legközelebbi távolságát mutatja.
- ARM: A világító számok 1-től 4-ig jelölik, hogy mely indítócsőben van rakéta. A számok alatti LED pedig azt jelöli, hogy mely rakéta van élesítve, kilövésre készen.
- HOM: A jeladó irányát mutatja meg. A jeladót a HOM paranccsal tudjuk kidobni, azaz elhelyezni valahol, amelynek 20 mérföldes hatótávja van.
- RES: A megmentésre váró emberek pozíciójának iránya. Ez csak a megmentésre várók által használt jeladó hatókörén belül aktiválódik.
- Jelzőfények: Ha az automata ellenőrző rendszer hibát talál valahol az elektronikában, akkor a megfelelő fény kigyújtja. A pilótának azonban nincs semmiféle kontrollja e meghibásodások felett, ezért ajánlott ilyenkor visszatérnie a bázisra.
- FUL: Üzemanyagszint-jelző
- OIL: Olajnyomás; optimális érték a kijelző közepe táján található.
- TMP: Hajtómű hőmérséklet kijelzője. A normális működési érték a kijelző közepe táján található.
- Hajtómű fordulatszámmérők párosa: Egy csúszka meg egy digitális kijelző párosából áll. A vörös régió alacsony vagy éppen szélsőséges értékeket jeleznek. A sárga régió a figyelmeztető értékeket mutatja. A zöld régió pedig a normális működési értékek jelölője.
- –"–
- Rotor fordulatszámmérők párosa: Akárcsak a hajtóműé ez is egy csúszka meg egy digitális kijelző párosából áll. A színkódok megegyeznek a fentebb említettekkel.
- –"–
- Elosztó nyomáskijelzője: A hajtómű teljesítményét mutatja. A vörös régió veszélyesen magas nyomást jelöl. Megjegyzés: Amennyiben túl magas értékre kúszik a kijelző, úgy a számítógép leállítja a hajtóművet automatikusan, hogy meggátolja sérülését.
- Mágneses iránytű: Digitális iránytű, amely a valódi északot mutatja pontosan 000°-nál.
- Műhorizont: A géptörzs állapotát mutatja a relatív horizont vonalhoz viszonyítva.
- Fedélzeti számítógép képernyője
- Kollektív [bólintó] kijelzője: A rotorlapátok dőlési szögét mutatja "teljesen alacsonytól" [0°-os támadási szög] a legmagasabb értékig.
- Ellennyomaték kijelzője: Ez a farokrotor által kifejtett rotorkompenzációt mutatja. Megjegyzés: Az ellennyomaték szintjének vezérlése automatikusan össze van kötve a bólintás vezérléssel, hogy így biztosítsa az egyenes haladást. Azonban ezt az automata vezérlést a farokrotor kézi vezérlése felülírhatja.
- Automata röppályabeállítás kijelzője: Ez mutatja az előre beállított irányt [amelyet a COR paranccsal állíthatunk be], amennyiben nem kézileg vezéreljük a helikoptert.
- Magasságmérők párosa: Csúszka és digitális kijelző párosa. A színrégiók magyarázata feljebb.
- –"–
- Sebességmérők párosa: Csúszka és digitális kijelző párosa. A színrégiók magyarázata feljebb.
- –"–
- Generátor [Ampermérő] kijelzője: Ez a műszer az elektromos teljesítményt mutatja. Normális teljesítmény értéke középen mozog.
- Kipufogó [Hengerfej] kijelzője: Ez mutatja a hajtómű működési állapotát. Optimális érték középen helyezkedik el.
- Karburátor kijelző: A bemelegítés során ez a műszer mutatja az üzemanyag keverék állapotát. Indításnál "teljesen dús", amely később visszaesik közepesre. Normális működési hőmérsékleten pedig a karburátor levegő hőmérsékletét mutatja.
- Mindegyik eszköz ezen kívül rendelkezik egy jelzőfénnyel, amely felvillan hiba vagy szélsőséges értékek esetén.
Akkor lássuk most a fedélzeti komputer parancsait. A parancsok bizonyos része csak adott küldetésben, repülési módban szerepel. Tehát repülésoktatásban ne próbáljuk meg betölteni, beélesíteni a rakétákat, mert nem fog menni.
- ABT: Jelenlegi küldetés félbeszakítása.
- ACS: Automata röppályakorrekció beállítása [Ez amolyan autopilóta féleség]. Mikor a képernyőn e parancs után megjelenik a SET kiírás írjuk be az iránytű értékét. Ez a parancs csakis automata vezérlés során működik, ha kézi vezérlésre váltunk, kikapcsol.
- ASN: Új küldetés választása. E parancs után a következő küldetések, feladatokat választhatjuk:
- INS: Repülésoktatás
- EXP: Felfedezőküldetés
- COM: Harc
- RSC: Mentőakció
- CLM: Megjeleníti az aktuális légköri állapotokat, úgy mint hőmérsékletet, páratartalmat, légsűrűséget és -nyomást.
- DST: Kiszámítja a helikopter és a felszállási pontunk közti "rálátási" távolságot.
- HOM: Jeladó kidobása, amely utána irányjeleket sugároz a navigációs számítógépnek.
- LAR: Rakéták betöltése és élesítése. A LOAD kérdés megjelenésekor Válasszuk ki 1-től 4-ig, hogy mely vetőcsövekbe kerüljenek a rakéták. Az ARM kérdésnél pedig válasszuk ki a betöltött rakétá(ka)t, amelye(ke)t élesíteni szeretnénk. A tűzgombbal lövünk.
- MAC: Géppuskák aktiválása. Tűzgombbal lövünk.
- POW: Üzembe helyezés
- SAF: Vészhelyzet vagy landolás közben elküldi a koordinátáinkat.
- RAD: Radarkövetés (Radar tracking) [Valószínűleg ezt rosszul fordítottam, de fogalmam sincs ezt minek nevezik magyarul...] bekapcsolása a fegyverek aktiválása nélkül.
- TRK: Négyzetrács megjelenítése radarkövetés vagy célzás céljából.
- VOR: Navigáció érdekében VOR-jel vételének bekapcsolása.
- VSI: Megjeleníti digitálisan a függőleges sebességet.
- XXX: Előző parancsunk visszavonása.
Amúgy a lemezes változat megjeleníti ezeket a parancsokat a küldetés választó képernyőn. Egyébként az ASN paranccsal elméletileg bármikor visszatérhetünk ehhez a képernyőhöz, mert hiába írjuk be a választott küldetést, ide dob vissza majd előbb.
Akkor most már nem maradt hátra más, mint hogy a Repülési Útmutatóról leírjam ide a beüzemelés, felszállás, landolás gyors menetét. Ugyan a kézikönyv még részletesen kitér a navigációra, meg a küldetések ismertetésére, de ezek amúgy is inkább csak amolyan példák, mert elméletileg a játék generálja az adatokat, tehát csak a küldetés fajtája állandó. Akkor hát lássuk, hogyan üzemeljük be az UH-1X-et:
Beüzemelés:
- Nyomjuk meg az F1-et, hogy bekapcsoljuk a fedélzeti számítógépet.
- Írjuk be a POW parancsot, hogy üzembe helyezzük a műszerfalat.
- Nyomjuk az F3-at, hogy beindítsuk a hajtóművet.
- Növeljük a hajtómű-fordulatszámot 1600-1700-ra.
- Nyomjuk meg az F5-öt, hogy a rotorkuplung használatához. Várjuk meg míg a rotor is felveszi a hajtómű fordulatszámát. [A rotor fordulatszáma százasokban van mérve nem ezresekben.]
- Növeljük a hajtómű fordulatszámát 3000-re.
Felszállás:
- Húzzuk hátra a kollektívet [tűzgombot nyomva tartva húzzuk hátra a joysticket], hogy felemelkedjünk. Emelkedjünk 30 láb fölötti biztonságos magasságba.
- Nyomjuk előre a ciklikust [tűzgomb nélkül nyomjuk előre a joysticket], hogy növeljük az előreható tolóerőt. Gyorsuljunk a kívánt sebességig.
- A kívánt sebesség és magasság mellett szintezzünk ki a kollektívvel a sebességet pedig tartsuk a ciklikussal.
- Koordináljuk az irányt a pedálokkal [oldalkormányokkal] és az iránytűvel.
Landolás:
- A kollektívvel csökkentsük a magasságunkat, a ciklikussal pedig a sebességünket.
- Alacsony magasságon csökkentsük a süllyedés mértékét hátrahúzott kollektívvel, míg a sebességet hátrahúzott ciklikussal. [Ezt a pontot nem értem, hogy minek kellett beletenni, szerintem elég evidens, ha nem akarjuk földhöz csapni a gépet.]
- Landoláshoz lassítsunk nullára, majd a kollektív növelésével lépjünk át álló lebegésbe [Ez is kissé érthetetlen]. Lassan csökkentsük a kollektívet, hogy finoman landoljunk.
- A földön csökkentsük a hajtómű fordulatszámát 1000-re és nyomjuk meg az F7-et, hogy kikapcsoljuk.
[Pilótafülke DOS-on.] |
A C64-es változaton kívül még megnéztem az Atari XE/XL változatot is, amely olyan benyomással bírt, mintha valami béta lenne. Ráadásul két másodperc alatt sikerült összetörnöm a gépet. Kipróbáltam Atari 7800-on is, amely egy nyolcbites játékkonzol volt, ahol a Super Huey elvesztette szimulátor jellegét, s valamiféle árkád lövöldözéssé degradálódott. Ezen kívül kipróbáltam az Amiga és az Atari ST változatot is, amelyeken nem csodálkozom, hogy nem lettek nagy kedvencei senkinek, lévén a helikoptert nem joystickkel, hanem EGÉRREL vezéreljük! Ekkora állatságot már régen láttam. Természetesen olyan remekül van leprogramozva, hogy közel élvezhetetlen az egész. Sajnos az ST emulátorban be sem tudtam állítani rendesen az egeret. A DOS-os verzióval is tettem egy példát, de a számítógépbe írogatás élménye elmarad. A grafikája is igen egyszerű, de a játék még viszonylag élvezhető.
A maximális élményhez a C64-es változatot, míg az egyszerűbb élményhez a DOS-os verziót ajánlom. Jó szórakozást hozzá!
Komputer Kalandor