Konverzióküzdelem #004
Amint az olvasó láthatja, ezúttal egy évek óta háttérbe szorult rovatot állítottam ismét a blogom "rivaldafényébe". Tettem mindezt azért, hogy egy gyerekkori kedvencemet összehasonlíthassam önmagával csak más és más platformokon. A játék témájához nem kapcsolódik sok erőszak, szóval akik parázs lövöldözésekre, véres kardozásokra, csontrepesztő tusakodásokra számítottak, azok most csalódni fognak. Azért a készítőknek sikerült sikerült némi izgalmat és "küzdelmet" is csempészniük a programba, noha általánosságban egy igen jámbor tevékenységet kell végeznünk benne. Ez a tevékenység a gombászás. A játék pedig nem más, mint a Csavargás a gombák birodalmában:
Mielőtt rátérnénk a különböző konverziók kivesézésére, álljon itt némi információ a játékról. A Csavargás a gombák birodalmában 1988-ban jelent meg Sinclair ZX Spectrumra, Videoton TV-Computerre, Commodore Plus/4-re és Commodore 64-re. Az is biztosra mondható, hogy a kiadásáért a Novotrade tehető felelőssé. Sőt az is elmondható, hogy a Green Soft. készítette. Azonban, hogy ez utóbbi kiből vagy kikből állt eredetileg, az számomra teljesen zavaros. [Ráadásul a 91-es CoV Évkönyv, Plus4 Sarok rovatában Dr. Greensoft néven van(nak) megjelölve a készítő(k).] Mert nagyjából a különböző platformokra írt változatokat különböző emberek készítették. Például a Spectrumos változat bizonyos Vajda Zsolt nevével "fémjelzett". Ezzel szemben mondjuk a Commodore-os változatoknál Laczi András alias Brazil a biztos pont, mint programozó. Elméletileg a játékhoz köze van még az Octasoftnak, mint a Novotrade programjainak egy részéhez is, de fogalmam sincs, hogy milyen módon. Bizonyos helyeken úgy írják, hogy az Octasoft "producerálta". Magyarul ők adták a pénzt, vezették a gyártást. Mondjuk, ha ennyi kézen-közön átment, akkor nem valószínű, hogy az eredeti készítő számára ez egy nyereséges termék volt.
A játéknak ugyan nem volt különösebb története, hacsak az nem, hogy gombászásból meggazdagodva megvegyük álmaink számítógépét. Viszont volt afféle kedvcsináló ismertetője. Ez a szokásos [ingerszegény] Novotrade-es borítóról leolvasható. De természetesen ide is átmásoltam:
Ez a program egyszerre izgalmas grafikus kalandjáték és egyben a természeti környezet megismerését szolgálja. Tudomásunk szerint ez az első tudományos ismeretterjesztő játékprogram Magyarországon.
Hatalmas erdőlabirintus veszi körül a gombavadászt, akinek a feladata minél több ehető gomba megtalálása közben eljutni a csodálatos szarvasgombához, melynek megszerzése komoly teljesítmény. Közben életerejét mérges gombák veszélyeztetik. A tájékozódást iránytű és más szöveges vagy grafikus információk segítik.
A program kezelése joystickkel illetve az adott géptípus kurzormozgató billentyűivel történik, de ennek módjáról a program elején tájékoztatót láthatunk. A szakmai helyességet a Kalmár-Makara féle szakirodalom pontos felhasználása garantálja.
Kellemes szórakozást, jó játékot kíván Greensoft.
 |
| [A Novotrade-nél nem gondolták úgy, hogy a változatosság gyönyörködtet.] |
Kezdődjék hát a konverzióküzdelem, a ZX Spectrumos változattal:
[Elnézést a képek nem rendes elhelyezéséért, de a Blogger nem tudja másként megoldani. Én meg akármit csinálok egyszerűen nem hajlandó úgy elrendezni.]
Grafikailag talán a leggyengébb változat [meg valószínűleg minden egyébben is]. Már ami a látványt illeti, mert ez engem inkább emlékeztet valami hányásra, mint erdőre. Ennek a kavalkádnak viszont a megjelenítésével is van némi gond, mert minél több fát látunk magunk előtt, annál lassabb lesz. Márpedig egy erdőben igen sok fa is van... Annyi pozitívum azért elmondható róla, hogy a gombák vagy éppen kalandelemek leírásakor nem az egész képernyő kerül kitakarásra. Már, ha ez számít valamit...
Hangügyileg is a leggyengébb ez a változat. Lévén nincs benne egy zörrenésnyi hang sem. Olyan némaságot élvezhetünk alatta, mintha nem is az erdőben, hanem egy elveszett ókori sírkamrában járnánk.
Játszhatóságára viszont nem lehet panasz. A gombák megtalálásához könnyedén hozzászoktathatjuk szemünket, amelyek szerencsére mindig feketék, ezért kis gyakorlással hamar kiszúrjuk őket. A játékot játszhatjuk billentyűzetről, de joystickról is. Utóbbi esetben a főmenüben valami érthetetlen oknál fogva az Y-koordináta megfordul, mintha egy repülőgépet irányítanánk, nem pedig egy kurzort. Tehát ha előre toljuk a kart, akkor a nyíl lefelé megy. Viszont játék közben visszaáll az irányítás.
A következő változatnak egy szintén Z80-as processzort használó gépet választottam. Méghozzá a hazai tervezésű és gyártású Videoton TV-Computer konverzióját: [A játék nálam a TVC emulátorban csak akkor volt hajlandó rendesen futni, ha a 64 Kilobyte-os, 1.2-es BASIC-et használó TVC-típust választottam.]
[Azért is szeretem a bloggert, mert következetes. Ezek a képek ugyanúgy vannak beállítva, mégis működik az elrendezésük...]
Grafikailag már sokkal fejlettebb, mint a Spectrum változat. Sőt a szemnek kellemesebb színeket is használ, még ha emiatt nem is igazi erdőben, hanem inkább egy dzsungelben érezzük magunkat. Emellett már alkalmaz olyan látványelemeket, mint a kép "rázása", ha éppen verekszünk. Sajnos viszont a megjelenítés úgy általában lassú, ha sok fát látunk, jobban mondva sok fatörzset, akkor ez még inkább belassul. A kurzor mozgatásával viszont nem volt gond.
Hangrészlege már sokkal jobb, mint a Spectrumos változatnak, már csak azért is, mert van hangja. Kapunk zörejeket, ha verekszünk, – jobban mondva: ha éppen vernek – de a játékélményt tovább mélyítik s színesítik azok a kis hanghatások, amelyek egy erdő madarait próbálják utánozni több-kevesebb sikerrel. A probléma csak ott kezdődik, hogy amíg ezeket a gép lejátssza, addig nem tudunk mozogni. S amikor egymás után több madár szólal meg, akkor ez roppant bosszantó tud lenni, mert "megbénulunk".
Játszhatósága, már pusztán a hangok miatt, lényegesen jobb élményt nyújt, mint a Spectrumosé. Azonban az általános lassúság, számomra legalábbis, elég zavaró volt. Ráadásul ez a változat szerintem túlságosan is élethűre sikerült. Nagyon sokat kell járnunk az erdőt, hogy találjunk egy gombát, amelyet azért könnyen észrevehetünk. Vagy lehet TVC-n a legtöbb gombát nem az esős, meleg, szeptemberi időben találjuk, mint a többi változatnál.
Ezzel el is érkeztünk talán a legtöbb, magyarországi iskolákba juttatott oktatógép típushoz, a Commodore +4-hez. Lássuk hát, hogy ide milyen lett a Csavargás a gombák birodalmában!
[Az szintén jó ebben az új bloggerben, hogy kétszer ugyanazt nem lehet megcsinálni vele. És remekül elherdálja a szabadidőnket. Innen kívánom a kedves készítőknek és édesanyjuknak, hogy szakadjon rájuk egy mázsa szar!]
Grafikailag eddig a legjobb minőségű. A színek kavalkádja valóban egy kora őszi erdő benyomását nyújtja. Emellett a játéknak van egy megjelenítési sebessége, amely csak akkor változik, – gyorsul – ha értelemszerűen minél kevesebb fát látunk. Azonban az alap megjelenítési sebesség is sokkal gyorsabb, mint az előző két gépen. Természetesen olyan látványelemek, mint a kép rázása, itt is tapasztalható.
Hangvilága sajnos nem a legjobb, bár a korábbi két változatnál lényegesen fejlettebb. A madárcsicsergés az elején még szórakoztató, de utána inkább afféle lánctalp csikorgássá válik, mert szinte folyamatosan szól. S mivel a TED-chip szolgáltatja ezt az effektust, ezért a minősége nem a legjobb.
Játszhatósága viszont messze kimagaslik az előzőek közül. A gombák könnyedén megtalálhatóak, anélkül, hogy félórát kéne rónunk az erdőt. S a korábbi változatokkal ellentétben nem állandóan csak a mérgező fajtákat dobálja elénk. Szóval sikerélményekben sem fukarkodik a program. Az irányítása is hamar elsajátítható, és billentyűzetről is működik.
Végül pedig álljon itt a Commodore sikergépére, a C64-re írt Csavargás a gombák birodalmában!
[Ezzel a négy képpel egy órát kellett szenvednem, hogy középre, egyenlő távolságra rendezze végre őket a Blogger, abban a sorrendben, ahogy én szerettem volna ezt. A Spectrumos képekhez meg nincs kedvem nyúlni már, mert így is őrjítő az egész. A régi Blogger felület ugyan elavult volt, de úgy-ahogy működött.]
Grafikailag ez a változat a legfejlettebb. Ugyan ennél is érzékelhető némi lassulás több fatörzs esetén, de itt is úgy, hogy egy bizonyos alapsebesség alá nem csökken a megjelenítés gyorsasága. Természetesen itt is kapunk olyan látvány elemeket, mint a kép rázása. Azonban az egyetlen hibája e változatnak, hogy a C64 csak 16 színt ismert. Így a játék elég életszerű lesz, miközben a gombákra kell vadásznunk az avarban, lévén alig látszanak. Természetesen, ha hozzászoktatjuk a szemünket, akkor hamarabb megtalálhatjuk a gombákat.
Hangügyileg pedig a legkellemesebb. A madárszó nem hangmintákból van, de így is sokkal hihetőbb élményt nyújt, mint bármelyik másik változat által generált effektus. És természetesen közben nem áll meg a játék sem. Szóval a SID-chip megint bebizonyította, hogy korának egyik legjobb hangchipje volt.
Játszhatósága az említett színszegénységnek köszönhetően ugyan nem a legjobb, de egyébként nincs baj vele. Ha már hozzászoktattuk a szemünket, akkor könnyedén megy a gombászás. A megfelelő beállításokkal pedig nagyon sok és különböző gombára lelhetünk, szóval már a legelején is lehet sikerélményünk. Emellett elmondható az is, hogy szintén támogat joystick és billentyűzettel való vezérlést is.
Ezzel elérkeztünk a negyedik konverzióküzdelem végéhez, ahol a korábbiakkal ellentétben azt hiszem most győztest fogok hirdetni. Jobban mondva győzteseket, mert a két Commodore gépre írt változat, úgy vélem messze a legjobb. Mindkettőnek vannak ugyan kisebb hibái, de mindkettő ugyanolyan remek élményt tud nyújtani. Tehát, ha ki szeretnénk próbálni ezt a játékok töltsük be vagy a C64-es vagy a C+4-es változatot, a többit viszont felejtsük el.
Ezzel hát a küzdelem véget ért! További jó játékot!
Komputer Kalandor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése